A gazdasági környezet gyorsan változik, és a vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy időben felismerjék a fenyegető problémákat. Ez azonban nem mindig történik meg és gyakran túl késő, mire a cégvezetés felismeri azt, hogy lépéskényszerben van.
Az alábbi történetet egy névtelen vállalat példáján keresztül mutatom be...
A halogatás odavezethet, hogy a bírósági szerkezetátalakítás már nem kivitelezhető, de az önkéntes megoldások még megmenthetik a helyzetet.
Az első jelek: A könyvvizsgáló figyelmeztetése. A névtelen vállalat pénzügyi jelentéseit évek óta ugyanaz a könyvvizsgáló készíti és hitelesíti. Már az első időkben jelezte, hogy: A vállalat pénztermelő képessége alatta marad az iparági normáktól. Az árbevétel ugyan stabil, de a költségek kezelhetetlenül magasakká váltak. A likviditási mutatók (gyorsráta, forgóeszközarány) romló tendenciát mutatnak. A hitelállomány növekedése fenntarthatatlan, átütemezés átütemezés hátán... Mindezek ellenére a menedzsment éveken keresztül nem tett érdemi lépéseket, mivel bízott a növekvő vevő állományban...
Az évről évre ismétlődő könyvvizsgálói jelentésre a vezetőség részéről mindössze annyi válasz történt, hogy „keressük a megoldásokat”, azonban konkrét cselekvési terv nem született.
Kialakul a kritikus pont: Korlátozó záradékolási szándék A fordulópont akkor következett be, amikor a könyvvizsgáló korlátozó záradékolási szándékát előre jelezte. Ez egyértelmű üzenet volt: a cég működése súlyos kockázatot hordoz, és a pénzügyi helyzet már nem felel meg a jogszabályok által előírt minimumkövetelményeknek.
A menedzsment ekkor kezdte komolyan felismerni a cég valós pénzügyi és gazdasági helyzetét, de addigra már az alábbiak bekövetkeztek:
- A likviditási tartalék teljesen kimerült.
- Az adósságállomány meghaladta a cég teljes eszközállományának értékét.
- A szállítók többsége már csak rövidített fizetési határidőt adott, vagy előre fizetéssel szállított.
A lehetőségként latolgatott törvényes szerkezetátalakítás elindításának feltételeit a cég , már ekkor nem tudta teljesíteni.
Ugyanis: A törvényes szerkezetátalakítás elindításához a következő feltételeknek kell megfelelni:
- Fizetőképesség megőrzése: A cégnek a szerkezetátalakítás kezdetekor még fizetőképesnek kell lennie, azaz rövid távú kötelezettségeit teljesíteni kell tudnia.
- Életképes üzleti modell: A vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan alapvető működési kapacitásokkal, amelyek a reorganizációt követően fenntartható működést biztosítanak.
- Hitelezői egyezség: A szerkezetátalakítás részeként szükség van a hitelezőkkel való megállapodásra.
- Szakértői támaszokkal kimunkált dokumentáció: Részletes reorganizációs terv bemutatása, amely tartalmazza a pénzügyi helyreállítás ütemezését és a vállalat jövőbeli stratégiáját.
A névtelen vállalat esetében ezek közül a kritériumok közül több már nem tudott teljesülni, így a törvényes szerkezetátalakítás elindítása lehetetlenné vált. De volt javaslatom, ez az önkéntes szerkezetátalakítás, mint végső esély volt a fizetésképtelenség elkerülésére...Bár a bírósági keretek között már nem volt mód a szerkezetátalakításra, a menedzsment mégis elhatározta javaslatomra az önkéntes szerkezetátalakítást.
Ebben a folyamatban mint tapasztalt szerkezetátalakítási szakember vettem át az operatív lebonyolítást.
Így az alábbi lépéseket hajtottuk végre:
- Hitelezőkkel való tárgyalások: Egyéni megállapodások születtek a fő hitelezőkkel, beleértve: Idegen források kamatai kifizetésének ideiglenes felfüggesztését. Tőketörlesztések átütemezését. Tartozások részbeni elengedését kértük, pl disztribúciós jogokért cserébe. A szállítókkal megállapodtunk a fizetési határidők kitolásáról, egyes esetekben a tartozások egy részének későbbi kompenzációjáról. Kilábalási tervet készítettünk az önkéntes moratórium bevezetésével, amely alatt a cég nem vállalt új kötelezettségeket, és a meglévő adósság átütemezését kérte, valamint a munkavállalókkal egyeztetett.
Ezzel párhuzamosan lépésről lépésre kidolgoztuk a kilábalási tervet, amely tartalmazta:
- A veszteséges tevékenységek leépítését.
- A költségek radikális csökkentését/ racionalizálását.
- A hatékonyság növelését célzó beruházások ütemezését.
- A menedzsment cseréje, új szakértők vették át a helyüket.
Tanulság: A halogatás ára és a proaktív hozzáállás jelentőségeA névtelen vállalat története rávilágít arra, hogy a problémák korai felismerése és kezelése elengedhetetlen.
A könyvvizsgálók figyelmeztetéseit nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a késlekedés drámai következményekkel járhat:
- A hatékony bírósági eljárás lehetőségének elvesztése.
- A cég reputációjának súlyos sérülése.
- A likviditás teljes összeomlása.
Ugyanakkor az önkéntes szerkezetátalakítás lehetőséget adhat arra, hogy a vállalkozás újra növekedési pályára álljon. Ehhez azonban elengedhetetlen a proaktív hozzáállás, a megfelelő szakértők bevonása és a cégvezetés teljes elköteleződése. Hiszen specialistaként kívülről látjuk azt, amit a rendszerben hosszú-hosszú éve működő kiváló szakemberek már nem feltétlen vesznek észre: hiszen " eddig is működött..."
Ez a történet nemcsak figyelem felhívás, hanem gondolat indító is lehet más vállalkozások számára.
A halogatás helyett a megelőzés és a gyors, agilis cselekvés lehet a legjobb stratégia. Ha te is hasonló problémákkal küzdesz, ne várj az utolsó pillanatig – cselekedj időben! -
Dr. Kispál Beáta
Jogtanácsos, Szerkezetátalakítási szakember
Leascenter Kft.
1136 Budapest, Balzac u. 43. fsz/1.
iroda.budapest@leascenter.hu
+36 20 465 0862
Bình luận